Tedd meg

Tildent és környékét egész nyáron rendőrök fésülték át. Folyamatosak voltak a házkutatások és a kihallgatások. Egy kis időre valóban szellemvárossá alakult a környék. A szél szabadon kószált a kihalt utcákon és az elhanyagolt földeken. Csekély jel utalt csak az életre a településen. Catherine naphosszat a szobájában ült és legújabb szenvedélyének az írásnak hódolt. Verseket és kis terjedelmű fél oldalas történeteket is írt mik persze legtöbbször a fiókban kötöttek ki. Még mindig gyakran gondolt Gabrielre akivel a tanév vége óta nem találkozott, noha azt beszélték meg, hogy a szünet alatt sokat lesznek együtt. Mihamarabb találkozni szeretett volna vele. Olyan volt mint egy növény, kitől elvárják, hogy az alapvető tápláléka nélkül egészségben szépen növekedjen. A házat, alig egy héttel a gyilkosság sorozat után még nem merte elhagyni, de felhívta a fiút és megkérte, hogy jöjjön át hozzá. Gabriel barátnője hívására meglepetten reagált, de biztosította a lányt a felöl, hogy nemsokára indul és este hat órára ott lesz. Catherine tudatta szüleivel barátja látogatásának hírét, akik viszont cseppet sem voltak meglepve. Már megszokták, hogy lányuk barátai bármikor és a nap bármely szakában ki-be járnak a házban. Gabriel is már-már családtagnak számított. Az évek során többször is töltötte az Oldwilde birtokon az éjszakát. Este hat órakor valóban befordult Gabriel kocsija a kapun. 

Catherine kifutott elé, hogy méltó módon üdvözölhesse. Megölelték egymást és a fiú kihasználva a lány vehemens közeledését újra megcsókolta. Janson és lilith is üdvözölték a fiút majd mindannyian bementek a házba. Janson azt  javasolta, hogy aznap este vacsorázzanak együtt a Horizonsban. Mindenki jó ötletnek találta, hisz úgysem mozdultak ki már jó ideje a házból a gyilkosságokat megelőzően sem. Az étteremben kevesen voltak vendégek. Rajtuk kívül talán öt ember lehetett az impozáns falak között. A vacsora tápláló és megfelelően ízletes volt. Mikor hazaértek, amíg Catherine elment megtisztálkodni, Gabriel lent maradt és Jansonnal beszélgetett a férfi legújabb regényéről. Mivel ő is írói babérokra törekedett, úgy gondolta jól fognak jönni egy befutott mesterember tanácsai. Janson szívesen vette Gabriel érdeklődését és tudás éhségét. Több mint egy órát beszélgettek. Ez idő alatt a fiatal ember felolvasta Jansonnak a szerelmes verset mit Catherinnek írt. Lilith hazaérkezésük után nemsokkal ágynak dőlt. Nagyon kimerítették az elmúlt hetek teendői. A két férfi, miután befejezték irodalmi társalgásukat elköszönt egymástól. Janson feleségéhez, Gabriel pedig szerelméhez indult az emeletre. Catherine még mindig a fürdőszobában volt. Bentről furcsa kaparászás és nyögdécselés hallatszott. Mikor Gabriel megkérdezte minden rendben e, a hangok abbamaradtak de válasz nem érkezett. A fiú azt hitte csak szerelme szórakozik vele, bár nem olyan embernek ismerte. Úgy döntött, hogy a szobában várja meg a lányt. Elhatározta, hogy aznap este lefekszik vele. Míg Gabriel a szobában ábrándozott a beteljesülni látszó szerelmen, addig Catherine a poklot járta meg. Mintha belelátott volna barátja gondolataiba, érezte volna amit ő. Rettenetes düh vett erőt rajta és ugyanaz a kontrollálhatatlan erő vette birtokba a testét mint már oly sokszor egész addigi életében. Gyűlölte, hogy ilyen. Gyűlölte, hogy így kell élnie. Rövid időn belül teljesen elvesztette az uralmát teste és agya felett egyaránt. Látását elvesztette és minden elhomályosult. 

Fél tizenegy tájban Catherine kijött a fürdőszobából és bement barátjához aki épp az ágyon igazította meg a lepedőt.  A levegő vibrált körülöttük, és érezni lehetett, hogy a vágyak felemelkedve elhatalmasodnak a fiatalok testén és elméjén. Catherine meglepően gátlástalanul viselkedett. Az addig meglehetősen szégyenlős és prűd lány, vad állattá változott és valósággal rávetette magát a fiúra. Letépte róla az inget és hajába kapaszkodva megcsókolta a megdöbbent Gabrielt. A fiú persze hagyta és teljesen átadta magát vadul mozgó barátnője akaratának. Nagyon vágyott a lánnyal való együttlétre, de akkor valahogy bűntudatot érzett. Az előtte vonagló félmeztelen Catherine látványa azonban hamar elfeledtette vele. Barátnője, miközben nadrágjától szabadította meg Gabrielt, folyamatosan a TEDD MEG-TEDD MEG szavakat suttogta és kéjesen körbenyalta a száját szélét. Gabriel erős akaratú férfi volt, és bár azon az este szíve nem helyeselte a döntést, ő mégis megtette. Ellenállhatatlanul vonzó barátnője orális kényeztetései után meg már megállíthatatlanul szaladt a szekér. Catherine mindez idő alatt a tudatánál volt. Újra végignézte, ahogy testét kihasználja az ismeretlen erő. Hasonló, mégis más volt az az este mint a mendotában történt aktus. A különbség a kettő között, hogy míg akkor semmit sem érzett és akarata ellenére történtek az események, addig azon az estén az Oldwilde birtokon ő is akarta. Akarta, hogy Gabriel belé hatoljon és érezte is. Valójában ő feküdt le vele, csak más irányította a mozdulatait. A kezdetben vad szeretkezés egy kis idő múltán átcsapott lágy és érzéki együttlétté. Akkor már Catherine a saját maga ura volt. Érezték egymás forró testét, azon a reszketést és a verítéket. Érezték a szívdobbanásokat és az élvezet sóhajait. Nem akarták elengedni egymást. Végre beteljesült őrült és kitartó szerelmük. Gabriel az összes lehetséges módon kényeztette kedvesét. Catherine a kéjtől szinte önkívületi állapotba került. Sosem élt még át hasonlót. Mikor aztán a csúcsra ért, erőteljes nyögéssel adott hangot kielégülésének. Egész testében reszketett és görcsösen belemarkolt a fiú hajába. Gabriel ezt a fájdalmat inkább tekintette ajzó szernek mintsem bármi másnak és erőteljes vehemenciával megkezdte a végső ostromot. Mindössze öt izzasztó perc után Gabriel is a mennyekben találta magát. Nagy sóhajtások közepette adta meg a végső boldogságot kedvesének aki már nem is lehetett volna jobban kielégülve. Felakadt szemmel feküdt barátja alatt és jobb kezével gyengén simogatta a fiú karját. Szeme hálásan mozgott gödrében miközben barátja szemét fürkészte. Az éjszaka csendje a fiatalokra borította köpönyegét. Fáradtak voltak már felkelni egymás mellöl és nem is akartak. Élvezték a helyzetet, hogy végre együtt lehetnek, egymás testéből nyerhetik a meleget. Gabriel megcsókolta szerelmét és a pár mély álomba zuhant. Az éjszaka nyugalmat árasztott szét a szobában és a környéken. Másnap Gabrielnek korán el kellett hagynia a házat, mert sürgős elintéznivalója akadt. Egy levelet hagyott a még alvó barátnőjének amiben leírta, hogy sajnálja de el kell intéznie valamit ezért ment el korán, de nagyon jól érezte magát az éjjel és várja a következő alkalmat és, hogy végre újra lássa. Mikor elolvasta, Catherine sírva fakadt. Természetesen megértette, hogy elment de mindazok után amit együtt átéltek, nagyon nagy szüksége lett volna a fiú jelenlétére. Hiányzott, hogy mellette legyen, hiányzott, hogy csókolja és simogassa egész nap, hogy meséljen neki és sétáljanak. A fantasztikusan telt éjszaka után a lánynak mégsem volt jó kedve. Egész nap a szobájában maradt, és a naplóját írta tele gondolataival. Gondolatok ezrei kavarogtak a fejében. Mindent leírt, hogy majd később emlékként elolvashassa az unokáinak. Én személy szerint örülök neki, hogy megtartotta a naplót és olyan becsületesen írta sokszor egész napokon keresztül. Gyönyörű szerelmespár voltak Gabriellel, igazán álomszépek. Szívből és nem csak színből szerették egymást. ( FOLYT. ) 

DW.