A költészet számomra nem csupán önmagam megosztása a végtelennel, sokkal inkább a végtelen megosztása önmagammal. Fontosnak tartom leírni azokat a fennsőbb hatalom által bennem kreált gondolatokat miket olykor rímes játékokkal teszek színesebbé a már megszokott szürkénél. Ebben a menűpontban általam írt verseket illetve verses formában leírt gondolatokat olvashatnak mik néha egyszerűek és érthetőek, máskor viszont igénylik a mélyebb odafigyelést. Van amik üzennek a jövőbe s akad olyan is mi a múltból táplálkozva ad valami újat. 

Csodavilág 

Forró csókkal köszönt el az élet 
s lekem a végtelenbe tévedt, hol 
tárt karokkal csodavilág várt és 
mindenféle mágikus lények. 
Mint villámcsapást fenn az égen
úgy lőtt szíkrázva szívembe téged 
egy fennsőbb és tisztább hatalom, 
ura e mágikus térnek és e csodákkal 
teli tündöklő égnek hol e szemet s 
elmét egyaránt káprásztató lények 
élnek. Emlékszel még mikor féltél 
lényem minden darabjától, reszketett 
szíved és egy fa mögé bújtál el a vágytól,
mit relyteni nem tudtál, utánnam futottál
elkapva a fejem szorosan magadhoz 
húztál s nem engedtél már sosem. 
Átéltünk ott sok csodát, gyermeteget
ostobát és mégis hiányozni fogsz 
szívemnek mikor elvisz majd a halál. 
Emlékezni fogok égkék szemedre
szerelemtől lüktető jóságos szívedre
édes ajkaidra mik lágyan kényeztettek
forró csókot ők is viszont érezhettek. 
Emlékezni egyetlen bíztató hangodra
-Ne add fel szerelmem, amint ezt mondja.
Emlékezni fogok még millió csodára,
mik elkísérnek utamon majd végleg nemsokára.

D.W. 

Találkozás 

Egy éjjel tündért láttam
kék szemében úszni vágytam
dús hajának erdejében
madár fészkelt fenn a fényben.
Fényben úszott koronája,
koronája gyöngy fején,
ketten álltunk a szobában
ketten álltunk ő meg én. 
Rámkacsintott s tovaszállva
eltűnt végleg fénytelen
én ott maradtam könnyes szemmel
fájó szívvel, nincs velem.
Szemem csalt meg akkor éjjel,
elmém játszott épp velem? 
Nem tudhatom, bárcsak tudnám
s ő máig itt lenne velem,
Itt lenne s kék szemében 
elmerülnék végtelen.

D.W.